Filléres termálfürdő belépő nyugdíjasoknak! Akik a klasszikus, nyugodt környezetben lévő, flancolás nélküli gyógyfürdőket szeretik, azoknak érdemes lehet ellátogatni ide >>>

Akik a klasszikus, nyugodt környezetben lévő, flancolás nélküli gyógyfürdőket szeretik, azoknak érdemes lehet ellátogatni ide.
A Hegyközszentmiklósi Gyógyfürdőt nincs sokkal messzebb annál, mintha Hajdúszoboszlóra, vagy Debrecenbe menne, ráadásul kitűnő a gyógyvize.

A fürdő határ román oldalán van, de ettől nem kell megijedni, ugyanis a partiumi részen található, nagyon közel az államhatárhoz. Konkrétan: Debrecentől nagyjából 55 kilométerre (autóval kevesebb mint egy óra), a létavértesi határátkelőtől pedig mindössze 18 kilométerre fekszik a kevesebb mint ezer lakosú Hegyközszentmiklós.

A fürdő története a 70-es években kezdődött. Olajat kerestek, de termálvizet találtak, a több mint 60 Celsius-fokosan feltörő vízre alapozva pedig egy kis termálfürdőt építettek a helyi termelőszövetkezet tagjai. A fürdőt jelenleg a református egyház működteti.

Meglehetősen jól menedzselik a fürdőt. Néhány évvel ezelőtt a szezonális működésről áttértek az egész évesre, a termálvizes medencét pedig befedték, télre oldalfalakat is kap, így ilyentájt gyakorlatilag fedett fürdőként működik. A nagy termálmedence mellett egy pici gyermekmedence található még a fürdőben.

A termálvíz szulfátot, radont, paraffint is tartalmaz. Főleg az utóbbi érdekes, mert a paraffinos vizek nem túl gyakoriak, a kozmetikai ipar bőrápolószerként használja, azaz maga a víz is alkalmas a bőrproblémák kezelésére.
Emellett mozgásszervi panaszok, nőgyógyászati gyulladások esetén is hatékony lehet. Ivókúraként gyomornyálkahártya-gyulladás és renyhe epeműködés esetén ajánlják.

A Hegyközszentmiklósi Gyógyfürdőhöz vendégszobák kapcsolódnak, de lakókocsi is bérelhető és a sátorozási lehetőség is biztosított a kempingben. A kis fürdőben büfé is működik, ahol többek között kolbász, hurka, toros, pecsenye is kapható.

A belépőjegyek ára és a nyitvatartási idő kifejezetten vendégbarát. Jelenleg egy felnőtt belépő 8 lej (530 Ft) , a 3-14 éves gyerekeknek 4 lej (265 Ft) , gépkocsi esetén a napi parkolási díj 8 lej.
A fürdő minden nap 8 és 23 óra között tart nyitva, és ünnepnapokon is várják a vendégeket. Ez utóbbi tulajdonképpen azt is jelenti, hogy itt mindig van éjszakai fürdőzés, ráadásul külön díj nélkül.

Akit további részletek érdeklik a hegyközszentmiklósi fürdőről, az ide kattintva találja a honlapjukat, itt pedig a Facebook oldalukat.

Akik a klasszikus, nyugodt környezetben lévő, flancolás nélküli gyógyfürdőket szeretik, azoknak mindenképpen érdemes lehet ellátogatni Hegyközszentmiklósra. Forrás

►► HA TETSZETT A CIKK, KÉRJÜK LÁJKOLD ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!

WRITER

 

Nyugdíjasok figyelem! Fontos közleményt tett közzé az ONYF! Ez garantáltan érdekelni fogja Önt is, ha bármeilyen nyugdíjszerű ellátásban részesül! Itt olvashatja a részletes információkat >>>

A nyugellátások és egyes más ellátások 2018. januári emelése
1.) A 2017. novemberi egyösszegű kifizetéshez kapcsolódó, 2018. január 1-jére végrehajtott emelés

A nyugellátások és egyes más ellátások 2018. január havi emeléséről szóló 359/2017. (XI. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a értelmében 2018. január 1-jétől 0,8 százalékkal emelkedik az öregségi nyugdíj, özvegyi nyugdíj, szülői nyugdíj, árvaellátás, baleseti hozzátartozói nyugellátás, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi, özvegyi járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, átmeneti bányászjáradék, táncművészeti életjáradék, rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás, baleseti járadék, bányászok egészségkárosodási járadéka, fogyatékossági támogatás, vakok személyi járadéka, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátás, polgármesterek közszolgálati járadéka, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti kiegészítő rokkantsági támogatás, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti árvák kiegészítő támogatása, honvédek jogállásáról szóló törvény szerinti, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti kiegészítő hozzátartozói támogatás, és az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel vagy semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelések (amelyeknek a 1997. évi LXXXI. törvény. 62. §-ában foglaltak szerinti emelését kormányrendelet elrendeli) összege, ha a felsorolt ellátásokra tekintettel a nyugellátások és egyes más ellátások 2017. novemberi kiegészítéséről szóló 312/2017. (X. 31.) Korm. rendelet alapján egyösszegű kifizetés járt.

Az emelés megillette

a 2017. évi időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását az előzőekben felsorolt, emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább vagy az emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg,
a 2017. évi időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását a rokkantsági járadékának vagy az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.
Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

2.) Az 1997. évi LXXXI. törvény. (Tny.) 62. §(1) bekezdése szerinti, 2018. január 1-jei emelés

A Rendelet 2. §-ában foglaltak szerint 2018. január 1-jétől, az 1.) pontban ismertetett emelés végrehajtását követően

a 2018. január 1-jét megelőző időponttól megállapított, az 1.) pontban felsorolt ellátások,
a hadigondozásról szóló törvény alapján a Tny. 62. §-a szerint emelendő rendszeres pénzbeli ellátások és
a házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék
összege 3 százalékkal emelkedik.

Az emelés megillette

a 2018. évi időponttól megállapított vagy folyósított saját jogú ellátásban részesülő személyt is, ha ezt az ellátását az 1.) pontban felsorolt, emelésre jogosító ellátása helyett, újraszámítás nélkül folyósítják tovább vagy az emelésre jogosító ellátás megszűnését követő naptól, újraszámítás nélkül állapítják meg,
a 2018. évi időponttól megállapított rokkantsági ellátásban, rehabilitációs ellátásban, baleseti járadékban vagy bányászok egészségkárosodási járadékában részesült személyt is, ha az ellátását a rokkantsági járadékának vagy az emelésre jogosító rokkantsági ellátásának, rehabilitációs ellátásának, baleseti járadékának vagy bányászok egészségkárosodási járadékának megszűnését követő naptól állapították meg.
Az emelésre való jogosultság akkor is fennáll, ha az ellátásokban több, a fentiek szerinti változás következett be.

Aki saját jogú ellátásban és özvegyi nyugdíjban is részesül, az emelésre mindkét ellátása alapján jogosult. Azok esetében, akik részére a saját jogú és az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjat ún. együttfolyósítási összeghatárban folyósítják, ez az összeghatár 2018. január 1-jétől 91.080 forintra emelkedik.

3.) A 2018. január 1.-jétől megállapításra kerülő ellátások összege

A Tny. végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet alapján a 2018. évben megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj, és az árvaellátás legkisebb összege 2018. január 1-étől nem emelkedik.

Ennek megfelelően a 2018. január 1-étől megállapításra kerülő

öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege változatlanul havi 28.500 forint,
árvaellátás legkisebb összege változatlanul havi 24.250 forint.
A 2018. évben megállapításra kerülő rokkantsági járadék összege havi 36.365 forint, a korábbi időpontban megállapított rokkantsági járadék 1.340 Ft-al emelkedett.

A nemzeti helytállásért járó pótlék megállapításánál irányadó összeghatár 186.250 forintról 193.380 forintra, hozzátartozói jogon járó pótlék esetén pedig 93.125 forintról 96.690 forintra emelkedett.

4.) Hadigondozotti pénzbeli ellátások emelése

A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 2018. január 1-jén hatályba lépett módosításának rendelkezései alapján megtörtént a rendszeres pénzbeli ellátások emelése, mely biztosítja az ellátások értékállóságát és funkcióik maradéktalan betöltését.

A törvénymódosítás alapján a 2.) pontban szereplő emelés végrehajtása előtt a hadigondozotti-járadék és a hadiözvegyi járadék 25 százalékkal, az ápolási pótlék, illetve azon hadiárvák ellátása, akiknek a munkaképesség-csökkenése a 67%-ot, vagy egészségkárosodása az 50%-ot elérte, 100 százalékkal emelkedett.

A törvény módosítása garantálja továbbá azt is, hogy 2018. január 1-től az adott tárgyévre irányadó nyugdíjemelés mértékével megegyező emelésben részesüljenek a hadigondozotti pénzbeli ellátásban részesülő személyek.

5.) Kárpótlás címén járó nyugdíjkiegészítés emelése

A XX. századi diktatúrák áldozatainak járó, politikai rehabilitációs célú nyugdíj-kiegészítésekkel kapcsolatos kormányrendeletek módosításáról szóló 28/2017. (II. 13.) Korm. rendelettel módosított 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet és 174/1992. (XII. 29.) Korm. rendelet alapján a saját jogú és hozzátartozói jogon járó politikai rehabilitációs kiegészítés (kárpótlás) összege – a 2.) pontban szereplő emelés végrehajtása előtt – 2018. január 1-jétől a 2016 novemberében folyósított összeg 40%-ával emelkedett.

2.) A Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság) 2018. január hónapban minden ügyfelét levélben, személyre szólóan értesíti az előző évben folyósított ellátások összegéről, valamint a 2018. január havi emelésről ellátás-típusonkénti bontásban, továbbá arról is, hogy a folyósított összegből milyen jogcímen és milyen összegben történik levonás.

A Nyugdíjfolyósító Igazgatóság az ellátások emeléséről hivatalból gondoskodik – tehát az érintett nyugdíjasnak vagy egyéb ellátásban részesülő személynek külön kérelmet nem kell benyújtania –, a 2018. január hónapban esedékes ellátásokat már a fentieknek megfelelő összegben folyósítja, illetőleg utalja.
Forrás

WRITER

 

Most érkezett! Ha kéménye van erről tudjon! Hamarosan, olyan emberek kopogtatnak, akikre egyáltalán nem számított! Segíteni akarnak! Mindenképpen tájékozódjon itt >>>

Az idősek füstmérgezésének megelőzéséért lép fel a polgárőrség

Füstölő kémény elnevezéssel a fűtési szezonban országos programot indít a tanyákon élő idős emberek füstmérgezésének és kihűlésének megelőzése érdekében az Országos Polgárőr Szövetség (OPSZ) – tájékoztatta az OPSZ sajtófőnöke hétfőn az MTI-t.

Csonka Nándor közölte: a polgárőrség a külterületeken és a tanyákon fokozott járőrszolgálatot lát el a falugondnokok, a mezőőrök közreműködésével, így gyors segítséget tudnak nyújtani az egyedül élő idős embereknek. Kiemelt figyelmet fordítanak Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyére, az ottani tanyavilágban élőkre – tette hozzá.

A közlemény szerint a polgárőrség az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a rendőrség javaslatait is figyelembe veszi, valamint együttműködik az önkormányzatokkal a program végrehajtásakor. Mindemellett folyamatosan felhívják a tanyavilágban élők figyelmét a tüzelőberendezések, a kémények ellenőrzésének szükségességére és szén-monoxid-érzékelő használatára – tartalmazza a közlemény.

Forrás : hirado.hu

WRITER

 

Nyugdíjasok figyelem! Heteken belül vadonatúj nyugdíjkiegészítés lesz igényelhető! Havi több tízezer forinttal lehet több a nyugdíja, ha jogosult rá! A járási hivatal dönt! Mutatjuk a tudnivalókat >>

Az, hogy ki jogosult rá és ki nem, vagyis az igények elbírálását az illetékes járási hivatalokban végzik. Az igényléshez szükséges nyomtatványok elektronikusan nincsenek még fent sem a kormany.hu-n sem pedig Magyar Államkincstár (MÁK) honlapján, ami már csak azért sem gond, mivel fél évvel visszamenőleg is lehet majd igényelni a támogatást.

Egy másik nagy könnyebbség, hogy az igény mellé nem szükséges csatolni az ápolási díj, illetve a gyes folyósítását igazoló eredeti határozatokat, elég lesz majd csak nyilatkozni ezekről.

A tartós ápolást végzők időskori támogatása az ápolási díjjal együtt is folyósítható. A havi 50 ezer forintos összeget az a nyugdíjas kaphatja, aki gyermekét legalább húsz éven otthon gondozta, ezalatt legalább egy évig emelt szintű vagy kiemelt ápolási díjat kapott. A támogatást az öregségi nyugdíj ügyében illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél, a járási hivatalnál kell igényelni.

Itt a hivatalos kormányrendelet :

383/2017. (XII. 12.) Korm. rendelet
a tartós ápolást végzők időskori támogatásáról
A Kormány a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A tartós ápolást végzők időskori támogatásának (a továbbiakban: támogatás) megállapításával kapcsolatos hatósági ügyekben első fokon a kérelmező öregségi nyugdíja ügyében illetékes általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv jár el.

2. § (1) A támogatás megállapítása és folyósítása iránti kérelmet az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél, a központi nyugdíjbiztosítási szerv által – az elektronikus űrlap tekintetében a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszterrel egyetértésben – e célra rendszeresített, és a központi nyugdíjbiztosítási szerv honlapján, továbbá a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatlap és elektronikus űrlap tartalmazza a kérelmező

a) természetes személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, lakóhelyét, tartózkodási helyét és elérhetőségét,

b) nyilatkozatát arról, hogy részére a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján megállapított ápolási díjat az Szt. 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban mely szervek határozata alapján folyósították, valamint

c) nyilatkozatát arról, hogy a gyermekgondozási segélyről szóló 10/1982. (IV. 16.) MT rendelet 1. § (1) bekezdése, illetve a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 20. § (1) bekezdése alapján, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekére tekintettel gyermekgondozási segélyben vagy gyermeknevelést segítő ellátásban részesült.

(3) A kérelem elbírálásához szükséges adatokat az általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szerv a kérelmező (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti nyilatkozata alapján beszerzi.

3. § A támogatást a nyugdíjfolyósító szerv a központi költségvetés terhére folyósítja.

4. § Ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a támogatás iránti igény érvényesítésére, a támogatás megállapítására és folyósítására, a jogorvoslatra, az eljárási költségek viselésére, a jogalap nélküli ellátás visszafizetésére és megtérítésére, a késedelmi kamat megtérítésére, az adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettségre, a mulasztási bírságra, a tartozás elengedésére, mérséklésére és fizetési kedvezmény engedélyezésére, a végrehajtásra, valamint az adatkezelésre az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy ahol az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály nyugellátást vagy nyugdíjat említ, azon támogatást kell érteni.

5. § Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

6. § Aki a támogatásra való jogosultság feltételeinek 2018. január 1-jén megfelel, a támogatást az öregségi nyugdíj iránti igény érvényesítésére vonatkozó szabályok szerint, de legkorábban 2018. január 1-jei időponttól kezdődően kérelmezheti.

WRITER

Forrás : https://net.jogtar.hu/

 

Figyelem! Bevonnák mindne 65 év feletti állampolgár jogosítványát! Sokaknak fog nagyon fájni ez a döntés! Milliókat mozgatott meg a kérdés! Ön egyetért vele?

A kérdésben nehéz, hacsaknem lehetetlen olyan döntést hozni, amely mindenki számára kielégítő. A vita pedig soha véget nem érő: és mi van a piálós, drogos fiatalokkal, mi van azzal az időssel, aki 50 éve vezet balesetmentesen, mi van a luxusmárkákat vezetőkkel, akik minden szabályra fittyet hánynak? A kérdés jól láthatóan heves indulatokat szül.

Nemrég ismét fellángolt a vita: érdemes-e korlátozni az idősek jogosítványhoz jutását. Az egész most onnan indult, hogy az MSZP-s Lukács Zoltán országgyűlési képviselő az idős sofőrök által okozott balesetek számáról érdeklődött Pintér Sándor belügyminisztertől. Szerinte ezek az adatok fontosak ahhoz, hogy “végiggondolhassuk a szükségesnek vélt jogi lépéseket”.

Annyit tudni, hogy közel 1,19 millió 60 év felettinek van vezetői engedélye Magyarországon. A legtöbb a 60-65 év közötti korosztályból kerül ki, de 76 év felett is van majdnem 230 ezer honfitársunk, akinek van engedélye.

Ezek után az olvasóinkhoz fordultunk a kérdéssel: Korlátozná-e, hogy a nyugdíjasok meghosszabbíthassák a jogosítványukat? Kíváncsiak voltunk az utca emberének véleményére is, ezt itt tekintheti meg:

A kérdést feltettük a Facebook-oldalunkra is, ahol kifejezetten sok visszajelzés érkezett hozzánk. Az eldöntendő kérdés viszont megosztotta az olvasóinkat, hiszen nagyjából egyenlő arányban szavaztak mindkét válaszlehetőségre. Végül minimálisan, 56 százalékkal azok kerekedtek felül, akik szerint szükség van valamilyen korlátozásra.

A legnépszerűbb komment magasan Ágnesé lett, aki szerint “Két évenként van már 70 éves kortól, vagy évenként előtte meg talán 3 évenként. Azt a sok fiatalt, aki száguldozik versenypályának nézve az utat és balesetet okoz azt, hogyan kellene vizsgálni? Nem kor függő, hanem egészség és józan higgadt ember kell a vezetéshez.” Egyetértett vele Appolónia: “…..mert ,akinek apuci a s@gge alá tolja a BMV,MERCEDES….stb..terepjárót és mindősszesen alig 18 éves,tele droggal,piával…..annak jogos is,hogy legyen jogsi??????….és senkit,semmit nem kimélve,tisztelve felelőtlenül rodeózik??????”
Hirdetés

Hasonlóképpen gondolkodik Erzsébet is: “Az jó, hogy van felső korhatár, de a tökéletes az lenne ha az alsó korhatárt is megemelnék, valamint az orvosi vizsgálat kiterjedtebb legyen, drog és alkoholfüggők eleve ne juthassanak jogosítványhoz! Ja, és pszichológus mindenképpen lássa a delikvenseket még mielőtt egyáltalán a volánhoz engedik őket!”

Endre ugyanakkor nem ért egyet a fentiekkel: “Több félvak, 0 reflexű 70-80 éves okoz balesetet, mint száguldozó fiatal..” Zoltán viszont egyből visszaszólt: “A statisztika nem ezt mutatja!!! Nézzen meg dzsippel közlekedőket, milyen mértékben érdekli őket a kressz, és hogy alkalmazzák!! Gyakorlatilag mindent megengednek maguknak amit nem szabadna a közlekedésben!!! Ők nem öregek!!!” Ferenc pedig beállt rögtön a gondolat mögé: “Pontosan arról van szó, ez nem korfüggő…még az autó típusától is jobban függ, hogy ki mit enged meg magának az utakon!”

Emese szerint: “Ha a látásával, egészségével és fizikai képességével nincs semmi olyan gond, ami a vezetést veszélyeztetné, akkor minek visszavonni? Az idősekre alapvetően nem az jellemző, hogy őrülten száguldoznak az utakon, pláne este. Ilyen alapokon a jogosítvány szerzésének alsó korhatárát is fel kellene emelni, meg azt korlátozni, hogy terhes nők vezethessenek, vagy egyáltalán, hogy gyereket betehessünk az autóba, mert rettentően elterelhetik a vezető figyelmét, és a végtelenségig folytathatnám. Magyarországon már eleve sok marhaságot kérnek a jogosítvány megszerzéséhez, minek még ezt is? Na, és ha egy külföldi 90 évesnek van érvényes jogosítványa, akkor mi van?”

Volt, aki statisztikai okfejtésbe kezdett: “Ha balesetek 18 %-át okozzák a 60 év felettiek, akkor a 82 %-át nyilván a 60 alattiak okozzák. Akkor most kérdezem, hogy kiket kellene inkább korlátozni a vezetésben?”

János ugyanakkor nem kora alapján határozna: “Nem a koruktól, hanem egészségi állapotuktól kell függővé tenni. Bizonyos kor felett alkalmassági tesztet kell végeztetni velük. Ha ott megfelelnek, akkor a közlekedésben is résztvehetnek.” Ferenc pedig egyből hozzátette, hogy ezt a tesztet bizony a fiatalokon is el kellene végeztetni. Péter pedig ezt írta: “Én sűrűbben csináltatnék velük olyan teszteket ami a reakció idejüket vizsgálja… ha megélem magammal is megcsináltatnám! Botrányosan le vannak egyesek lassulva ezáltal közveszélyesek… Bocsánat nem bunkó akartam lenni, elnézést kérek ha valakit megsértettem….

Volt olyan vélemény is, amely szerint ezt mindenki döntse el maga: “A felelősségteljes időskorú tudja, érzi, mikor nem kell már a volán mögé ülnie. Attól még nem árt, ha a jogsiját meghosszabbítják, ha az egészsége engedi! Sosem lehet tudni, nem lesz-e olyan eset, mikor muszály mégis beülni.” András viszont nem ért egyet Zsuzsával: “Aki maga is úgy érzi nem kell már volán mögé ülnie, az zárjon ki minden eshetőséget a vezetéstől. Az már bizonytalanná váláshoz, kapkodáshoz, rutintalansághoz vezethet Mindettől függetlenül a nyugdíjazottság nem lehet irányadó.” Egyetértett vele Anita: “Az én édesapámnak 70 èvesen kellett volna meghosszabbítania a jogosítványát. Úgy döntött, nem hosszabbít, mert érezte, hogy lassult a reakcióideje, a figyelme sem a régi. Egyetlen emberi életet sem szeretne kockáztatni. Szerintem ez tiszteletre méltó döntés volt a részéről.

Katalin nem kivételezne senkivel: “Véleményem szerint minden korosztályt komolyabb pszichológiai és egészségügyi vizsgálatnak kellene alávetni rendszeresen (legalább 2-3 évente) a jogosítvány megszerzéséhez/megtartásához, mert kortól, nemtől függetlenül rengeteg vezetésre alkalmatlan ember ül a volán mögött. Miért? Mert pszichológiai alkalmassági vizsgálat nincs, egészségügyi alkalmassági vizsgálat pedig bár kötelező, ritkán vizsgálnak meg bármit is, legtöbbször csak elveszik a pénzt és már adják is papírt.” Így gondolja Zoltán is: “Mindenkinél rendszeres egészségügyi vizsgálatot kellene tartani, kortól függetlenül. Valaki még 80 felett is teljesen beszámítható, más meg már 50 felé elkezd leépülni, és a saját (meg mások) érdekében tilos lenne volán mögé engedni.Forrás napi.hu

WRITER

 

ISMÉT EMELKEDHET A NYUGDÍJKORHATÁR! FÁJDALMAS EMELÉS VÁRHATÓ! NEM FOGOD ELHINNI, HOGY HÁNY ÉVES KORIG KELL MAJD DOLGOZNI! TALÁN MÉR NEKED IS!

Jöhet az új nyugdíjkorhatár! Elképesztő emelés várható a nyugdíjkorhatárnál! Nem fogja elhinni hány éves korig kell dolgozni, talán már önnek is!

Jöhet az új nyugdíjkorhatár: 70 éves korunkig dolgozhatunk
Azt, hogy valaki mikor vonul vissza és megy nyugdíjba, nem csak az életkora határozza meg. Számít a személyes döntés, a nyugdíjkorhatár és az anyagi helyzet is. A szakértőknek azonban nincs jó hírük a fiatalabb generációk számára. Ugyanis egyesek szerint hamarosan meg kell barátkozni a 70 éves nyugdíjkorhatárral.

Nemcsak Magyarországon, de a fejlett világban is szembe kell nézni a fenntarthatatlan nyugdíjrendszerek reformjával – derül ki a nemrégiben kiadott, Világgazdasági Fórum aggasztó jelentéséből. A tanulmány többek között beszámol arról, hogy a népesség fogyása (ami a legaggasztóbb jelenség) mellett nagyon sokan vannak olyanok, akik alacsony bért fizető állásban dolgoznak, így az állami nyugdíjkasszába befizetett hozzájárulásuk csekély. Mindezek mellett pedig a világ éppen ezekben az évtizedekben áll a digitalizáció és a robotika jelentette robbanás előtt, melynek következtében állások milliói szűnhetnek meg rövid időn belül.

Az alacsony bérek után fizetett járulékok, ha lehet hazánkban még nagyobb problémát jelentenek. Hiszen nagyon sokan vannak azok, akik csak a minimálbér után fizetnek, aminek következtében sokkal kevesebb pénz áramlik a nyugdíjkasszába, mint amire szükség lenne. Egyes számítások pedig azt mutatják, hogy

2030-ra már alig kilenc hónapnyi nyugellátást lesz képes finanszírozni egy évben, az állami nyugdíjrendszer, amennyiben addig nem következik be valamilyen gyökeres változás.

A globális méretű problémák hatására nem meglepő, hogy egyes szakértők már most extrém magas nyugdíjkorhatárt vizionálnak.

Jobb, ha mindenki felkészül, hetven éves kor az új nyugdíjkorhatár
– véli Suze Orman, amerikai pénzügyi guru. Aki szerint az ember 60 és 70 éves kora között érheti el a legnagyobb megtakarításait, megnövekedett jövedelme miatt.

Soha nem lesz elég
A Money elemzője, Walter Updegrava viszont nem mindenben ért egyet Orman radikális kijelentésével, és három igen jelentős kérdéskört vázol fel a 70 éves korhatár ellen:

Mi a helyzet a fizikai munkát végzőkkel?
Mi van azokkal, akik soha életükben nem élvezték azt a munkát, amit végeztek, csupán a megélhetés miatt csinálták?
Mi lesz az utódokkal, ki vigyáz majd rájuk?
Suze Orman kijelentésére reagálva, Updegrava meglátása szerint sokan lesznek olyanok, akik, ha akarnának se bírnák ki 70 éves korukig a munka világában, hiszen olyan kemény, fizikai munkát végeztek egész életük során, ami miatt egészségügyi állapotuk ezt nem engedné meg.

Az elemző nem feledkezik meg azokról sem, akik úgy dolgoztak egész életükben, hogy nem élvezték azt a tevékenységet amit végeztek, ők a szakértő szerint biztosan nem fognak egyetlen plusz percet sem a munkában tölteni a hivatalos nyugdíjkorhatáron túl.

Ezen felül pedig ott van a család. Az utódok felnevelése kemény és megterhelő feladat, ezért az idősebb generációnak be kell segítenie a fiatalabbnak. Ennek következtében pedig sok idős ember kényszerül hamarabb nyugdíjba, mint azt előzetesen tervezte volna. Ezt támasztja alá egy friss kutatás is, ami szerint

a munkavállalók 48 százalékának hamarabb kell nyugdíjba vonulnia, mint azt előzetesen tervezte. Ennek oka pedig legtöbbször egészségügyi és családi jellegű probléma.
A Money elemzője természetesen elismeri azt a tényt is, amire Orman egész elméletét felépíti. Nevezetesen, hogy az emberek nagy részének rendkívül kevés az a megtakarítása, ami fedezni tudná a nyugdíjban eltöltött békés, idős kort. Ezt azonban Updegrave szerint nem lehet annyival megoldani, hogy emeljék meg extrém mértékkel a törvényi korhatárt, hiszen a nyugdíj kérdés nem pusztán fekete és fehér.

A sírig dolgoznak majd a magyarok is
A magyar munkavállalók 75 százaléka érzi úgy, hogy az 55 év feletti munkavállalókat diszkrimináció éri koruk miatt,

és 30 százaléka pedig úgy véli, hogy 60 évesen már nem fogja tudni ellátni a munkáját.
Holott az idősek foglalkoztatása és munkaképességük megőrzése a gazdaság fenntarthatóságának egyik legfontosabb alapfeltételét jelenti. Az elmúlt két évben 15 százalékkal bővült az idősödő munkavállalók foglalkoztatása. A KSH adatai szerint az 55-64 éves korosztály tagjainak 49,8 százaléka, vagyis mintegy 672 000 nyugdíjazás előtt álló ember dolgozik ma Magyarországon.

Friss kutatásokból kiderül az is, hogy 18-29 év közötti magyar fiatalok előre láthatóan 66 évesen szeretnének majd nyugdíjba vonulni,
amihez legalább 22 millió forintot szeretnének összegyűjteni, hogy biztosíthassák maguknak a békés öregkort. Magyarországon egyébként 10 év alatt, 2016-ra nem kevesebb mint

4,5 évvel nőtt az állampolgárok munkában maradási ideje. Ami a második legtöbb volt az Európai Unióban.
Az a fránya egészség
A nyugdíjkorhatár extrém növelésének egyik legnagyobb akadálya az idős magyar emberek egészségügyi állapota. Friss kutatások szerint az 55-64 év közötti korcsoportban 4 százalékon és a 65 év felettiek körében 6 százalékon áll azok aránya, akik egészségesnek érzik magukat. Bár a számok rendkívül elkeserítőek, sajnos egyáltalán nem meglepőek, hiszen

a magyar férfiak nyugdíjasként mindössze 6,2 a nők pedig 6,1 évet töltenek el jó egészségi állapotban.
Az egészségügyi állapot pedig szorosan összefügg azzal, hogy ki mennyi időt szeretne boldog nyugdíjasként eltölteni. A kitűnő egészségi állapotban lévők például 20, a jó állapotúak 15, míg a gyengélkedők mindössze 10 évet töltenének el szépkorúként.A magyarok 74 százaléka emellett úgy látja, hogy a jövő nyugdíjasai a mostaninál szűkösebben fognak élni és csak 15 százalékuk számít kényelmes nyugdíjas évekre.

WRITER

 

Nyugdíjasok figyelem! JANUÁR ELSEJÉTŐL újfajta szociális juttatás jár a nyugdíjasoknak, de még alig páran hallottak róla! Lesz, akinek havi közel 36 ezer forint fog pluszban járni! Ezek a nyugdíjasok fognak jól járni vele >>>>

Nyugdíjasok figyelem! Újfajta szociális juttatás jár január 1-től a nyugdíjasoknak, de még alig páran hallottak róla! Lesz, akinek havi közel 36 ezer forint fog pluszban járni!  Ezek a nyugdíjasok fognak jól járni vele >>>>

Új ellátás 2018 januárjától a kivételes rokkantsági ellátás

2018. januártól kivételes rokkantsági ellátást kaphatnak azok a megváltozott munkaképességű személyek, akik nincs elegendő biztosítási idejük.

2018. január 1-jével bevezeti a kivételes rokkantsági ellátást a Kormány, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény módosításával (Mmtv.), amelyet az a megváltozott munkaképességű személy vehet igénybe:

– akinek az egészségi állapota ötven százalékos vagy kisebb mértékű, és a rehabilitációja nem javasolt, a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján
– vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az öt évet,
– akinek véglegessé vált a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét biztosítási idő hiánya miatt elutasító döntés és az abban foglaltak szerint a szükséges biztosítási idő legalább felével rendelkezik,
– aki nem végez keresőtevékenységet és nem részesül rendszeres pénzellátásban.
Nagyon fontos tudnivaló:
Kizárólag különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján állapítható meg ez az ellátás, egészen az éves költségvetési törvényben meghatározott keretösszeg kimerítéséig. Az így megállapított ellátásnak az összege csak a rokkantsági ellátás hatvanöt százaléka lehet, tehát alacsonyabb annál az összegnél, mint ami elegendő biztosítási idő megléte esetén, az érintett részére rokkantsági ellátásként megállapítható lenne. Rokkantsági ellátásként jelenleg havi 48 050 forintra számíthat az a megváltozott munkaképességű személy, aki kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztatható, a komplex minősítés alapján, akkor, ha nem rendelkezik az ellátás megállapításakor havi átlag jövedelemmel.
Abban az esetben, ha kivételes rokkantsági ellátást állapítanának meg ugyanezen igénylő számára, akkor annak az összege csupán 31 230 forint lenne, de megállapítható ennél alacsonyabb összegű, akár havi 18 730 forint kivételes rokkantsági ellátás is.

Egyre csökken az ellátás nélkül maradó személyek száma, de lehet számítani arra, hogy a jelen szabályozás mellett is lesznek olyanok, akik nem rendelkeznek az előírt biztosítási idő felével sem, vagy nem részesülhetnek ellátásban az előirányzott költségvetési keret kimerülése miatt.

Az Mmtv. másik lényeges módosítása szerint meghosszabbítható lesz a rehabilitációs ellátás folyósítása. Erről pedig a törvény úgy rendelkezik, hogy a rehabilitációs ellátás a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható – a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel .

AdminNY

 

JÓ HÍR JÖTT A FEBRUÁRI NYUGDÍJAKRÓL – ÖRÜLHETNEK A NYUGDÍJASOK! PLUSZ 4 EZER FORINT JÖN AZ EDDIGI NYUGDÍJ MELLÉ FEBRUÁRBAN! ITT VANNAK A RÉSZLETEK >>>

Örülhetnek a nyugdíjasok!
Januártól 3, illetve 3,8 százalékkal nőnek a nyugdíjak és a nyugdíjszerű ellátások a decemberihez képest, attól függően, hogy 2017-ben, vagy annál korábban állapították meg a járandóságot. A 3 százalékos emelést a törvényi előírásoknak megfelelően kapják az érintettek, míg a további 0,8 százalékot azok, akiknek 2017-nél régebben állapították meg a nyugdíjat. Példaként egy 113 ezer forintos öregségi nyugdíj 4 325 forinttal, vagy 3 390 forinttal emelkedik idén.

Ami viszont nem változik, az az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege, ami 28 500 forint. Ez alapján határozzák meg az időskorúak járadékát is. Erre a támogatásra jogosult az, aki a nyugdíjkorhatárt betöltötte, de saját és vele együtt lakó házastársa, élettársa jövedelme alapján az egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 85 százalékát, 24 225 forintot. Azok az időskorú egyedülállók is jogosultak, akik még nem töltötték be a 75. életévüket, és a havi jövedelmük nem haladja meg a nyugdíjminimum100 százalékát, vagyis 28 500 forintot. Szintén jogosul, aki betöltötte a 75. életévét, egyedülálló, de a jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 százalékát, 38 475 forintot. Jövedelemmel rendelkező jogosultak esetén az időskorúak járadékának havi összege a fentiek szerint járó összeg és a jogosult havi jövedelmének a különbözete, de legalább 1000 forint.

forrás

WRITER

 

55 EZER FORINT JÁR 2018. JANUÁR 1-TŐL 60 ÉV FELETT, AMIRŐL KEVESEN TUDNAK! ÉRDMES! NAGY SEGÍTSÉG LEHET 60 FELETT! MUTATJUK A HIVATALOS FELTÉTELEKET, INFORMÁCIÓKAT >>>

2018. január 1-től havi 55 ezer forintos támogatást kaphatnak a nyugdíjhoz közel állók! Ez sokaknak
nagyon jó hír!Itt tájékozódhat >>>

Újabb ellátás összege emelkedik január 1-től, amire sokan nem is számítottak! A
nyugdíj előtti álláskeresési segély összege bruttó 55.080 forint/hó összegre nő 2018. január 1-től!
A nyugdíj előtti álláskeresési segélyt a lakóhely, vagy tartózkodási hely szerint illetékes megyei
munkaügyi központ kirendeltsége állapítja meg.

Nyugdíj előtti álláskeresési segélyben az részesülhet, aki >>>>
álláskeresőnek minősül,
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,
munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami
foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani,
90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát
kimerítette,
a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez
legfeljebb öt év hiányzik, és ezt az életkort az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését
követő három éven belül betöltötte,
rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély időtartama >>>
A nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának kezdő napja a kérelem benyújtását követő nap.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély addig folyósítható, amíg a jogosult öregségi, rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíjra nem szerez jogosultságot.

A nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának szüneteltetése >>>

Ha az álláskereső:
terhességi gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra, illetőleg gyermekgondozási segélyre
való jogosultságának megállapítását jelenti be,
előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve, ha a
szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,
keresetpótló juttatásban részesül, amelynek minimum összege a mindenkori minimálbér 60
százaléka és maximum a minimálbér 100 százaléka.
az álláskeresési járadék folyósításának időtartamára, amennyiben a szünetelés alatt folytatott,
illetve alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony eredményeként álláskeresési járadékra
szerzett jogosultságot,
90 napra, ha az álláskereső az általa folytatott kereső tevékenységhez kapcsolódó bejelentési
kötelezettségét elmulasztja.
A nyugdíj előtti álláskeresési segély folyósításának megszüntetése >>>>
Ha az álláskereső: kéri, törlik a nyilvántartásból
rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá
olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér
összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,
meghalt.

Forrás : http://tudastar.munka.hu
———-
Az ügy rövid leírása A nyugdíj előtti álláskeresési segély célja: A munkaerő-piaci változások hatására
egyre több munkavállaló kerül abba a helyzetbe, hogy bár szeretne munkát vállalni, de idős kora miatt
nehezebben talál megfelelő álláslehetőséget. Az álláskeresési segély azoknak a nyugdíjhoz közel álló
álláskeresőknek nyújt segítséget az életvitelükhöz, akik tartósan nem tudnak munkaviszonyt létesíteni.

Ki jogosult az eljárásra? Azok a természetes személyek lesznek az álláskeresési segéllyel kapcsolatos
eljárás alanyai, akik álláskeresési ellátás iránti kérelmet nyújtanak be és álláskeresési segélyre lesznek
jogosultak. Álláskeresési segélyre az jogosult, aki álláskeresőnek minősül, munkát akar vállalni, de önálló
álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő
munkahelyet felajánlani, a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltéséhez legfeljebb öt éve hiányzik (megállapításhoz szükséges életkor), és legalább 45 napon át
álláskeresési járadékban részesült, vagy a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési
járadék folyósítása kereső tevékenység miatt megszűnt és az álláskereső álláskeresési járadékra ismételten
nem szerez jogosultságot és az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát kimerítette, és az
álláskeresési járadék folyósításának kimerítését, vagy az előzőekben részletezett megszűnést követően
három éven belül betölti a megállapításhoz szükséges életkort, és rendelkezik
az öregségi nyugdíjhoz
szükséges szolgálati idővel, és korhatár
előtt ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti
életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
Lehetőség van elektronikus ügyintézésre, de az ügyintéző által megadott időpontban szükség van a
személyes megjelenésre.

Milyen adatokat kell megadni?
Kérelem arra, hogy az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik-e az ügyfél.

Milyen iratok szükségesek? Nyilatkozat más szervtől való adatkérés céljából V.3. Milyen költségei
vannak az eljárásnak? Nincs.

Hol intézhetem el?

Fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak
foglalkoztatási osztályai

Ügyintézés határideje 21 nap

Jogorvoslati lehetőség : Van lehetőség fellebbezésre. A fellebbezés címzettje: Budapest Főváros/megyei
kormányhivatalok Benyújtani: az állami foglalkoztatási szervként eljáró Fővárosi és megyei
kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalai Határidő: 15 napon belül Illetékmentes

 

Fontos!!! Szinte senki nem tudja, de ez alapján a szám alapján határozzák meg, hogy mennyi nyugdíjat kap, majd a fizetése után! Nézze meg, hogy mennyit számít, hogy a nyugdíj előtt milyen fizetésért dolgozott >>>

FONTOS! EZ ALAPJÁN AZ OSZTÓSZÁM ALAPJÁN SZÁMOLJÁK KI A NYUGDÍJAKAT! MUTATJUK MENNIY SZÁMÍT, HOGY AZ UTOLSÓ ÉVEKBEN MEKKORA JÖVEDELMET SZEREZ! MUTATJUK MIÉRT >>>

Milyen osztószám alapján számolják a nyugdíjat?
A hrportal egyik olvasója feltett egy érdekes kérdést, ha két egyidős dolgozó egy napon megy nyugdíjba, és anno egyszerre kezdték a munkaviszonyukat is, de az egyik munkanélküli volt az utolsó öt évben , míg a másik végig dolgozott.

A kérdés pedig: Mennyi lesz az OSZTÓSZÁM amivel a nyugdíjaikat kiszámolják?
Válaszol Dr Farkas András, a budapesti ELTE jogi karán summa cum laude végzett jogász.
Nem egyszerű kérdés, mert az emberek nyugdíja a saját életére vonatkozó számtalan tényezőjétől függ.
A TB nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22.§ (10) bekezdése szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet a következőképpen kell kiszámolni:

– a törvény rendelkezései szerint megállapított, „1988. január 1. óta szerzett, nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1)-(5) bekezdés szerinti keresete, jövedelme volt. Ezek a részletes rendelkezések pedig végigsorolják a lehetséges kereseti, jövedelmi formákat.
– az osztószám megállapításánál figyelembe kell venni a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is.

– ugyancsak ebben a szakaszban csak akkor kell figyelembe venni : a (2) bekezdés a) pontja szerint az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál ” az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) összegét” – a kifizetésük, folyósításuk időpontjától függetlenül -, ha az az igénylőre kedvezőbb.”

AdminP

WRITER