ALAPNYUGDÍJ MAGYAROSZÁGON – MINDENKINEK JÁRNA, AKI AKÁR CSAK 1 ÉVET DOLGOZOTT EGÉSZ ÉLETÉBEN!

Szponzorált linkek

Alapnyugdíj Magyarországon – mindenkinek járna, aki akár csak 1 évet dolgozott életében!

Ha nem vezetik be az alapnyugdíjat, az katasztrófához vezethet, mert 2030-ra akár 50 %-ra is csökkenhetnek a nyugdíjak. És közben jön a nulla nyugdíjú generáció…

2030–2040-re a nyugdíjak helyettesítési rátája 50 százalékra is csökkenhet, ami azt jelenti, hogy az aktív évek idején megszokott jövedelem kevesebb, mint felével számolhat a munkavállaló időskori ellátásként. Már azoknak is jelentős életminőség-romlással kell számolni, akiknek viszonylag normális volt a fizetésük, de nem tartalékoltak időskorukra.

Mivel egyre magasabb azoknak az aránya, akik minimálbérre voltak bejelentve, drasztikusan megemelkedik azok száma, akik minimális nyugdíjat kapnak majd. Ez pedig szociális katasztrófához vezet, ezért a nyugdíjrendszer teljes megváltoztatására és az alapnyugdíj bevezetésére lenne szükség.

Hamar elolvad a viszonylagos jó pozíció

Sorban jelennek meg azok az elemzések, amik szerint hozzá kell nyúlni a nyugdíjakhoz, és a jelenlegi magasnak tekinthető 89 százalékos helyettesítési rátát az uniós átlagra (70,9 %) kell letornázni. Magyarországon a foglalkoztatottak jelentős része minimálbéren van, a közszférában pedig komoly tömegek vannak, akiknek még a minimálbért sem éri el a fizetésük.

Az idén visszavonulóknak az 1988 óta megszerezett jövedelmük alapján állapítják meg a nyugdíjukat, vagyis az elmúlt 28 év átlag keresetét veszik figyelembe a számításkor. Mivel a rendszerváltás után egymillió munkahely veszett el, kényszerből vagy kalandvágyból nagyon sokan vállalkozóként próbáltak szerencsét, vagy épp az építő-, gép- vagy szolgáltatóipar szívta fel őket, ahol az érintettek mind tipikusan minimálbérre vagy ahhoz nagyon közeli összegre voltak bejelentve. Ezért a rendszerben sokkal nagyobb számban jelennek meg az aktív éveikben alacsony jövedelemből élő alkalmazottak.

Szponzorált linkek

A minimálbér országa vagyunk, ezzel ma már nemigen vitatkozik senki. 2012-ben a munkavállalók harmada csak ennyi után fizetett szja-t, és mintegy kétharmaduknak nem haladta meg az éves – bevallott – jövedelme a kétmillió forintot. Ez azt jelenti, hogy 4,4 millió munkavállaló 64 százaléka nem keresett többet papíron havi 166 ezer forintnál.
Persze fontos a papíron, hiszen továbbra sem ritka, hogy valaki nem a ténylegesen megszerzett jövedelme után adózik, és nem ritka az olyan foglalkoztató sem, aki a hivatalos fizetést zsebből egészíti ki.

Az alacsony bérek országa

Ha belevesszük ezt is az összképbe, attól még katasztrofálisan alacsonyak a bérek. Az uniós éves átlagbér jelenleg 38 ezer dollár, míg Magyarországon csak 21 ezer. Azt pontosan nem lehet tudni, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak hány százaléka visz haza több pénzt, az viszont biztos, hogy egyre nagyobb számban mennek majd olyanok nyugdíjba, akik minimális jövedelem után fizettek járulékot. A nyugdíjszámításkor több tényezőt is figyelembe vesznek, ezek között a két legfontosabb a ledolgozott évek száma és az átlagkereset: a szolgálati időtől függ, hogy hány százalékát kaphatja valaki meg az átlagkeresetének.

Az öregségi nyugdíjhoz minimálisan 20 év szolgálati idő szükséges, ebben az esetben az átlagkereset 53 százalékára jogosult valaki, míg a 100 százalékot 47 ledolgozott évvel lehet elérni. De szintén a rendszerváltás óta egyre kevesebb a megszerzett szolgálati idő is, hiszen egyre többen vannak azok, akik több évet töltöttek munkanélküliként, félállásban vagy minimális keresetet jelentő státuszban.

Kiemelten nehéz helyzetben vannak a nők, mert a számítások szerint ők 15 százalékkal kevesebb nyugdíjra számíthatnak, mint a férfiak. Részben mert kevesebbet keresnek, ráadásul a gyermekvállalás évei – amelyek ugyan a szolgálati időbe beleszámítanak – drasztikusan csökkentik a keresetüket. Ezt terheli a gyermekvállalás utáni nehéz vagy akár lehetetlen munkába állás, ami megint csak alacsony jövedelemmel járó kényszermegoldásokat szülhet.

Az inaktív keresők – akik kereső tevékenységet nem folytatnak, de keresettel, jövedelemmel rendelkeznek, például munkanélküli ellátást kapnak, gyeden, gyesen lévők – között mindig több volt a nő. Míg 1980-ban 872 ezer inaktív férfi és 1,3 millió nő volt, 2011-re a férfiak száma egymillió, míg a nőké 1,8 millió fölé emelkedett.

Aki minimálbér után kapja a nyugdíjat, annak az államilag garantált pénze havonta 50-80 ezer forint körül lehet, vagyis olyan magtakarítással kell rendelkeznie, amivel havonta 80-100 ezer forinttal tudja ezt kiegészíteni, amennyiben a szakértők szerinti 150-160 ezer forintos „reál” jövedelemből indulunk, melyet inaktív éveire is megtartana. Vagyis ha húsz nyugdíjas évvel számolunk, akkor minimum 20 millió forintos megtakarítással rendelkeznie kell ehhez.

Jön a tömeges időskori szegénység

A probléma az, hogy a minimálbéren foglalkoztatottak túlnyomó többsége aligha rendelkezik megtakarítással. Ezért komoly társadalmi feszültséget szülhet a tömeges időskori szegénység, hiszen benne van a pakliban, hogy az idősek legalább fele nem lesz képes fenntartani magát. Erre lehetne megoldás az alapnyugdíj, ami kvázi alanyi jogon járna mindenkinek, aki egy évet is ledolgozott. Ez a mai nyugdíjminimumnál magasabb összeg lenne, de a nagyságrendje attól függhetne, hogy az állam szolgáltató szinten (például időskori ellátás) mit biztosítana ingyen. Az azért nagyjából kiszámítható, hogy minimum havi 40-50 ezer forinttal érdemes számolni.

Persze sokan vannak, akik az alapnyugdíjat elfogadhatatlannak tartják és sokkal inkább az öngondoskodás felé terelgetnék a népet, de azt tudni kell, hogy az első nulla nyugdíjas generáció lassan már igényelni kezdi az időskori ellátást, miközben a jelenlegi bérszínvonal mellett a fiataloknak is komoly problémákba ütközik a takarékoskodás.

Forrás : nyugdijasok.com

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.