EZ NEM SEMMI >> ÍRÁSBAN SZÓLTAK BE NAGYON KEMÉNYEN A MAGYAR NYUGDÍJASOKNAK!

Szponzorált linkek

Vonáék baja újabb nyugdíjassal gyűlt meg: ezúttal bevásárlásuk során a pénztárnál kapott durva kritikát a pártelnök, illetve felesége – minden bizonnyal a nyugdíjasoknak címzett sértő mondatai miatt, melyekért a Jobbik első embere máig nem kért bocsánatot, neje pedig újabban egyik közösségi posztjában fakadt ki.

„Mikor Gábor átáll a pénztár pakoló részéhez, tehát tisztes távolságra az asszonyságtól, az sziszegve odasúgja nekem: Mocskos gazemberek!” – ily módon vezette fel az őket ért incidenst közösségi oldalán Vona-Szabó Krisztina. A politikusfeleség ekkor még türtőztette magát, vagyis nem szólt be nyílt színen az őket becsmérlő nyugdíjasnak, az üggyel kapcsolatban felmerülő gondolatait mindössze az éterbe kívánta belekiáltani, méghozzá a következő módon.

Vonáné szerint a nő tragédiája „az a mátrix, amelyben butasággal tartják, amelyben használják, amelyben savanyú-keserű az életének minden perce, amelyben az ad egyforma napjainak némi színt (a fekete is szín), hogy gyűlölheti Vonáékat. Tiszta szívéből, minden zsigerével, minden rezdülésével, a betonra koppanó köpete minden mikroorganizmusával.”

Nagyoktól csak pontosan?

Vona Gábor ráadásul felesége mondandójához igencsak hasonlatos kifejezésekkel beszélt a nyugdíjasokról egy hónappal ezelőtt, amiért azóta sem kért bocsánatot. A Jobbik pártelnöke többek között úgy fogalmazott, hogy „húzták maguk mögött a kis bevásárló kosarukat, és ne szépítsük, a szemeikben gyűlölet lobogott, a szájukból pedig a szennyvíz folyt.”

Forrás : hirado.hu

WRITER

Szponzorált linkek

Így szól a poszt Vona Krisztina facebook oldaláról >>

“Szombaton együtt voltunk bevásárolni. Kellett ásványvíz, tisztítószerek, egy csomó olyan dolog, amit én nem szívesen cipelek, így kihasználom, ha Gábor itthon van. Állunk a pénztárnál, mögöttünk egy nyugdíjas hölgy. Pillangószemüvege mögött forgatja a szemét, a hányinger kerülgeti a láttunkra. Mikor Gábor átáll a pénztár pakoló részéhez, tehát tisztes távolságra az asszonyságtól, az sziszegve odasúgja nekem: – Mocskos gazemberek!
Ezek lennénk mi, a mocskos gazemberek. Persze először felhorgad bennem a pulyka, s majdnem visszakérdezek, de aztán egy perc alatt végigfut rajtam a nő tragédiája.
Az a mátrix, amelyben butasággal tartják, amelyben használják, amelyben savanyú-keserű az életének minden perce, amelyben az ad egyforma napjainak némi színt (a fekete is szín), hogy gyűlölheti Vonáékat. Tiszta szívéből, minden zsigerével, minden rezdülésével, a betonra koppanó köpete minden mikroorganizmusával.
Egy pillanat alatt végigfutott rajtam egyrészt az, hogy nekem ezzel a fajta mentalitással nincs dolgom. Nem akarom, hogy dolgom legyen. Nem akarom, hogy rám ragadjon ez a lelkület, bőven elég, ha másnak, neki keserűséget okoz nap mint nap. Szörnyű lehet. Rettenetes. Sajnálatra méltó.
Másrészt végigfutott rajtam az is, mennyire meg tudja változtatni az ember szemléletét, ha a jóra koncentrál. Egy hónapja, július 20-án döntöttem úgy, akkor egy, a fenti nőhöz hasonló úr gyűlölködése nyomán, hogy elkezdem a #hellojonap „missziót”. Bebizonyítom, hogy minden napban meg lehet találni a szépséget, az értéket, a jót, az előremutatót, a kedveset, a vicceset. Persze nem csak úgy, hogy kockásra röhögjük a hasunkat minden másodpercben, mert az olyanokat nem életvidámnak, hanem bolondnak hívják. De ha nem hagyjuk szétáradni magunkon a keserű epeömlést, ha felül tudunk emelkedni a pitiánerségen, az önmagáért való gonoszságon, azzal mi nyerünk. Nekünk lesz jobb.
Pedig ha valakinek lett volna oka felvenni a kesztyűt az elmúlt években, azok pont mi vagyunk. Komolyan mondom, a világ legfordulatosabb regényfolyamai, a legsodróbb tévésorozatok dramaturgiája kutyapöcse ahhoz képest, amit velünk, Gáborral, a Jobbikkal kapcsolatban összehordanak. Minden egyes nap minden egyes percében. Kitalálják, megkonstruálják és kilökik az éterbe. Az sem baj természetesen, ha még nyomokban sem tartalmaz valóságot. Az arra fogékonyak meg elkapnak ebből egy darabot, hazaviszik, dédelgetik, locsolgatják, növesztgetik, s nem értik, mitől fáradtak, mitől van rossz kedvük, miért szürke körülöttük a világ.
De megtanultam ennek is a jó oldalát nézni. Gondoljunk csak bele: a Jobbik és Gábor úgy jutott el arra a szintre, ahol most vannak, hogy a véleményformálók részéről csak a negatívummal, csak a gyűlölködéssel találkoztak, találkoztunk.
Míg mindenki mást hájjal kenegetnek, Gábor százból talán egyszer kap értelmes kérdést, akárhová hívják. Nincs értelmes beszélgetés, nincs érdeklődés, csak a káka meg rajta a csomó keresése. Mindenhol, bárhol. Akármi lesz jövőre, akármi lesz ezzel az országgal, az igenis érték és óriási teljesítmény, hogy mindennel szemben itt tartunk. Finkelstein (most már néhai) meg Habony meg mindenféle aljas kampányguru undorító tanácsai, lélekmérgező hergelés nélkül.
Úgyhogy szerintem a #hellojonap szemlélet sikeres. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálja meg jóra nyitottan szemlélni a világot, mert minden nap szép és értékes. Ahogy a minap olvastam: a napjainknak rendje van, és egyetlen perc sincs értelem nélkül.
Én mindenesetre folytatom, s nagyon örülnék, ha egyre többen tartanátok velem! 😉
 ”

Forrás : facebook.com

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.