Fájó emlékek!A doni katasztrófa 75. évfordulója  –  A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a  lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos orosz télben.

Hirdetés:

Emlékezzünk! A doni katasztrófa 75. évfordulója

75 éve történt a targédia a Don-kanyarban! A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a  lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos orosz télben.

A doni katasztrófa 75. évfordulójára emlékeznek a hétvégén a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumban (HM HIM) – tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

Péntektől vasárnapig a budai Várban a Kapisztrán téren, a múzeum épülete előtt felállított emlékpontoknál minden hozzátartozó, rokon, családtag és emlékező gyertyát gyújthat, leróhatja kegyeletét a hősök emléke előtt. A megemlékezés alkalmából második világháborús haditechnikai eszközöket is meg lehet tekinteni, mint például a magyar fejlesztésű 1940 M Nimród páncélvadász és légvédelmi gépágyút, a szovjet T34/85 közepes harckocsit, szovjet és német páncéltörő ágyúkat és egy különlegesnek számító lánctalpas motorkerékpárt is meg lehet tekinteni.

A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1943 januárjában, a Don-kanyarnál megvívott harcairól, hőseiről, áldozatairól a katasztrófa 75. évfordulója alkalmából a HM országos megemlékezéssel készül. Budapesten péntek délután a Mátyás-templomban szentmisét tartanak, majd a HM HIM udvarán Vargha Tamás parlamenti államtitkár mond beszédet. A koszorúzást követően gyertyagyújtással és főhajtással tisztelegnek a hősi halált halt, eltűnt és áldozatul esett magyar katonák emléke előtt az emlékpontoknál.

Szombaton és vasárnap – az egyébként januárban zárva tartó – hadtörténeti múzeum az évforduló tiszteletére megnyitja kapuit és egész hétvégén ingyenes belépéssel várja az érdeklődőket.Forrás

WRITER

Nézzük meg mi is történt pontosan >>

A 2. magyar hadsereg a Magyar Királyi Honvédségnek az 1941/1942-ben érvényes hadrendben nem szereplő alakulata volt, amelyet 1942-ben állítottak fel, és a keleti hadszíntérre küldték harcolni. A hadsereg 1943 januárjában a Voronyezs körzetében vívott harcok során rendkívül súlyos, megsemmisítő veszteségeket szenvedett. A Don-kanyarban vívott harcok a magyar hadtörténelem legszomorúbb fejezetei közé tartoznak: a megfelelő feg**er**et és felszerelés nélkül kiküldött, lehetetlen feladattal megbízott honvédek ezrei szenvedtek és vesztek oda a -40 fokos orosz télben. A Főparancsnokság és az ország vezetésének mozgástere a katasztrófa elkerülésére teljesen beszűkült.

1938-ra a tengelyhatalmak európai politikai előtérbe helyeződése Magyarország számára lehetőséget biztosított a fegyverkezési egyenjogúságra (1938. augusztus 23-i bledi egyezmény). A lehetőséget a gazdaság növekedése is biztosította. Ezek alapján életbe lépett a Huba hadrend, melyet (1943-ig, a Szabolcs hadrend kialakításáig) többször változtattak.

Hirdetés:

1940. március 1-jén a hadrendben három hadsereg-parancsnokságot állítottak fel:

1. Szolnok (később Kolozsvár): a debreceni VI., a kassai VIII. és a kolozsvári IX. hadtestből (1. magyar hadsereg),
2. Budapest: a budapesti I., a székesfehérvári II. és a miskolci VII. hadtestből (2. magyar hadsereg),
3. Pécs: a szombathelyi III., a pécsi IV. és a szegedi V. hadtestből (3. magyar hadsereg).
A megalakult három hadsereg egyikét sem vetették be eredeti szervezetében. A hadtestekben a rendelkezésre álló rövid idő alatt nem sikerült jelentős mennyiségi fejlesztést végrehajtani, ezért megmaradt a két gyalogezredes kialakítás. Ezt a formációt 1942. február 12-től kis átalakítással könnyű hadosztálynak (rövidítve: k.ho) keresztelték. Állományukba olyan ezredközvetlen alosztályok is bekerültek, amelyek eddig a gyalogdandárok hadrendjében nem szerepeltek, nevezetesen: egy-egy kerékpáros- és huszárszakasz, illetve egy kísérő könnyűágyús üteg.

1942 januárjában Magyarország német követelésre[1] (mely 15 harcoló és 8 megszálló hadosztály vezetésének német részre történő átengedését tűzte ki célul) megbízta a 2. magyar hadsereg-parancsnokságot egy három hadtestből (9 könnyű hadosztályból), egy páncélos hadtestből és egy repülődandárból álló hadsereg összeállítására. A hadsereget teljes egészében német irányítás alá helyezték, alkalmazásának módját, területi és időbeli hatályát nem korlátozták. A hadsereg a német Déli Hadseregcsoport (Heeresgruppe Süd) alárendeltségébe került.

1942 szeptemberében a hadsereg legyengülve, élőerőben alaposan megfogyatkozva rendezkedett be védelemre a Don partján. Lajtos Árpádnak, a hadsereg vezérkari tisztjének szavaival:

1942. szeptember végével leharcolt, létszám és anyag tekintetében erősen megfogyatkozott, önbizalmában legalábbis megrendült magyar hadsereg állt a Don partján, vele szemben már minden vonatkozásban fölényes ellenfél. Mind ez ideig elmaradtak azok a kiegészítések, amelyeket induláskor kilátásba helyeztek, és az eddigi események során nélkülözhetetlennek is bizonyultak. A doni magyar hadsereg mindinkább úgy érezte, hogy otthon már „leírták”. A tél küszöbén áll, de az ehhez szükséges segítségből eddig semmit nem látott. Mindenki a váltást várja.

Mivel ekkor a németek már minden erőforrásukat Sztálingrádra összpontosították, a hadsereg ellátása egyre hiányosabbá vált, a veszteségeket nem pótolták.

Forrás : wikipedia.org

 

Fotó : wikipedia.org

Német előrenyomulás Sztálingrád felé 1942. július 24. és november 18. között. A 2. magyar hadsereg pozíciója „HUN Second Jany” néven van feltüntetve a térképen

Hirdetés:

Leave a comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.